31.-32.-33. Fejezet

 

Harmincegyedik fejezet

Nessa

Fordította:Szilvi

Remeg a kezem, ahogy szétnyitom a papírlapot. Alig várom, hogy elolvassam, mégis rettegek attól, amit tartalmazhat.

Amint láthatóvá válik az első sor, elfojtom a nevetésem. Gyorsan megmozdulva, széthajtom az egészet, hogy minél gyorsabban elolvashassam Titan levelét.

Kedves Baszódj Meg!

Amikor először olvastam a leveleidet, úgy képzeltem, hogy egy magányos öregasszony vagy, aki utálja a világot. Valószínűleg az a fajta ember vagy, aki inkább panaszkodik arra, ahogy mások az életüket élik, minthogy te magad éld az életet. Feltételeztem, hogy nem tudsz férfit szerezni magadnak, és ezért utálsz engem annyira.

Ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna.

A szeretet sugárzik mindenből, amit mások iránt érzel, vagy teszel. Nem hiszem, hogy valaha is hallottalak panaszkodni, kivéve persze rám. A lehető legteljesebben éled az életet, és csak ritkán ülsz és nézed a többieket. Bármelyik férfit megkaphatnád, akit csak szeretnél, és még mindig egy sor férfi harcolna a helyére, ha elbaszná.

Nem érdemellek meg téged!

Ezt nem csak úgy mondom, tényleg úgy gondolom, hogy jobbat érdemelsz nálam, mégis engem választottál. Én voltam az, akivel az idődet akartad tölteni, és tudtam, hogy milyen szerencsés vagyok. Egyszer sem hittem, hogy jobbat találhatnék nálad, mert nem tudok.

Nekem te vagy az! Te vagy az a nő, akivel az életem hátralévő részét le akarom élni. Te vagy az egyetlen, akivel az örökre együttet elképzeltem, és most elmentél.

Nem csaltalak meg, bébi! Nem tartom magam zseninek, de elég intelligens vagyok ahhoz, hogy tudjam, nálad jobbat nem fogok találni. Nem hiszem, hogy a fű zöldebb lenne egy másik legelőn, mert te olyan élettel telivé teszed az életemet. Minden unalmas és színtelen, mióta elhagytál.

Próbált-e Maggie a múltban valamiféle kapcsolatot kezdeni velem? Igen. Ezt nem tagadom. De soha nem viszonoztam az érzéseit. Soha nem keltettem benne olyan benyomást, hogy akarok valamit. És őszintén szólva, undorodom, hogy egyáltalán megpróbálta. Nem tudom, miért engem választott, amikor szálkát kapott a seggébe, de már azt is bánom, hogy egyáltalán beengedtem a lakásomba. Ezzel elvesztettem a nőt, akit szeretek. A nőt, akit a legjobb barátomnak tekintettem, és most összetörtem és sajgok.

És aztán nem írtál nekem többet, Baszódj Meg! Mintha minden jó, ami az életemben volt, egy másodperc alatt eltűnt volna. Gondoltam rá az elmúlt hetekben, hogy megkeresselek, hogy megnézzem, ki vagy, de nem akartam, hogy abbamaradjon a kötekedés. A leveleidért éltem, mielőtt találkoztam Nessával. Imádtam az incselkedést, ahogyan épp úgy el tudtál venni, mint ahogyan adni tudtál. Azt hiszem, egy kis részem beleszeretett a leveleket író nőbe, és örülök, hogy nem egy öreg, őrült nő vagy!

Ez furcsa? Szeretem a kapcsolatot, ami ezeken keresztül alakult ki köztünk. Azon kapom magam, hogy egyre gyakrabban elkap a vágy, hogy tollat ragadjak és írjak neked. Nem tudom, hogyan fogom feldolgozni, hogy mindkettőtöket elveszítelek! Úgy érzem, hogy az élet, amit szerettem, összeomlik körülöttem, és nem tudom, hogyan állítsam meg.

Bármit megtennék, hogy visszahozzalak az életembe!

Ez nem csak egy frázis, bármit megtennék, bébi! Nélküled semmi más sem számít!

Megértem, ha nem akarsz visszafogadni. Bár szerintem szar dolog lenne. Csak tudd, hogy jobban szeretlek, mint az életet magát, és nem akarlak elveszíteni! Te vagy a legjobb dolog, ami valaha is belépett az életembe, és örökre meg akarlak tartani!

Szeretlek, Vanessa!

Tisztelettel,

Egy összetört és kétségbeesett férfi

Könnycseppek csorognak le az arcomon. Még kétszer elolvasom a levelet, mielőtt a dohányzóasztalra ejteném.

Szeret engem.

Nem csalt meg.

Egyik gondolat a másik után repül át az agyamon. Nem tudom feldolgozni mindazt, ami történt. Rosszul tettem, hogy ellöktem magamtól, és nem hagytam, hogy megmagyarázza. Mindkettőnket megkímélhettem volna a szívfájdalomtól és a fájdalomtól.

A korábbi levelei alapján, én vagyok az a nő, akiről beszélt. Én vagyok az, akiről azt hiszi, hogy tökéletes vagyok számára. Udvarolni akart nekem. Lassan akart haladni velem. Rájött, hogy mi van köztünk, jóval azelőtt, hogy Maggie színre lépett, és mindent elbaszott.

Mielőtt rájövök, mit csinálok, becsukom magam mögött a lakásom ajtaját, és felmegyek a lépcsőn a negyedik emeletre. Bekopogok az ajtón, és elhátrálok egy lépést. Csak ekkor döbbenek rá, hogy mit tettem.

Készen állok arra, hogy találkozzam vele?

Készen állok arra, hogy helyrehozzam a dolgokat?

A lábamra bámulok, a szemöldököm összevonva harcolok magammal. Most azonnal megfordulhatnék, és visszamehetnék a lakásomba. Titan nem hibáztatna érte. Megadja nekem azt a teret, amire szükségem van.

– Szia! – suttogja. A hangja mélyebb, rekedtebb a szokásosnál. A szempilláimon keresztül nézek fel rá. A szemei vörösek és duzzadtak, mintha ő is sírt volna. És ez valahogy segít meggyógyítani a szívem egy kis részét. A tudat, hogy ő is ugyanolyan zaklatott, mint én, sokat jelent számomra.

– Szia... – Legszívesebben átölelném, és a mellkasába temetném az arcomat. Érezni akarom, ahogy a melegsége körülvesz.

– Nem akarsz bejönni? – Titan oldalra lép, és befelé int a lakásába.

– Persze! – Elsurranok mellette, ügyelve arra, hogy ne érjek a testéhez.

Becsukja mögöttünk az ajtót, és megfogja a tarkóját. Mindketten kínosan érezzük magunkat, nem tudjuk, hogyan törjük meg a bennünket körülvevő feszültséget.

Mindkettőnknek a szíve forog kockán, és félünk, hogy olyat mondunk, ami mindent tönkretehet.

– Én... ööö... elolvastam a leveledet – forgatom meg a gyűrűt a jobb kezemen.

– Igen? – A szemei rám szegeződnek.

Bólintok, nem tudom, mi mást mondhatnék. – Nem akarsz leülni?

– Igen, de nem arra a kanapéra. – Felhúzom, és ráncolom az orromat, és elfoglalom a kanapétól balra lévő, túlpárnázott széket.

Titán elvigyorodik, és elfoglalja a hozzám legközelebbi helyet a kanapén. Előrehajol, a könyökét a térdére támasztja. A feje mélyen lelóg, szinte olyan, mintha nem lenne elég ereje, hogy fenntartsa.

Csend vesz körül minket. Nem tudom, hogyan törjem meg ezt a feszültséget. Nem tudom, hogyan kezdjek bele az egészbe.

– Mit keresel itt, Nessa? – kukucskál fel rám. Nem hiszem, hogy valaha is láttam volna magam előtt egy ilyen vonzó férfit, aki ennyire megtört.

– Olvastam a leveledet – mondom újra, mintha ez elég magyarázat lenne.

– Igen, ezt már mondtad. De ha ez az egyetlen dolog, amit mondani akarsz, akkor eléggé értelmetlen, hogy itt üljünk félszegen.

– Ó... – Fáj a mellkasomban. Valahogy úgy érzem, mintha megint elutasítana. – Talán csak...

– Nem, nem így értettem! Nyilvánvalóan azért jöttél ide, hogy többet mondj, mint hogy elolvastad a levelemet, szóval mi az? Mondd el, hogy valójában miért vagy itt!

– Nem tudom, hogyan csináljam ezt, Titan! Mit akarsz, mit mondjak? Hiányzol nekem. Megöl, hogy látlak, és nem tudom a karjaidba vetni magam! Idiótának érzem magam, amiért ellöktelek magamtól, pedig nem tettél semmi rosszat! Hallottam minden szót, amit Deminek mondtál rólam. Végig ott voltam, csak bújkáltam a bolt különböző pontjain. Amikor azt hittem, hogy megcsaltál, kurvára összetörtem, mert szeretlek! És nem tudom, hogyan lépjek tovább. Olyan könnyen vontam le a következtetéseket, és nem tudom, hogyan tudnék megbékélni ezzel! Talán azért, mert nem bízom benned? Mert nem hiszem, hogy elég jó vagyok neked? Mindig félni fogok, hogy megcsalsz? Egyszerűen nem tudom, mi a fenét csinálok!

– Bébi... – Titan elmozdul a kanapéról, és elém guggol. Megemeli az állam, amíg nem találkozik a tekintetünk. – Nem vagy idióta! Megbántottak korábban, teljesen érthető, hogy elhamarkodottan következtetsz. Ne feledd, hogy általában nem szoktam kapcsolatokat kötni. Előtted azért nem köteleztem el magam egy nő mellett sem, mert nem akartam kizárólagos kapcsolatot. Veled mindezt akarom! Nem akarok másik nőt, csak téged! Ígérem, soha nem foglak megcsalni! Ha a dolgok megváltoznak, és már nem akarok veled lenni, előbb megmondom neked, mielőtt mással lefeküdnék. De ez nem fog megtörténni! Szeretlek, és nem tervezem, hogy elengedlek.

– Én is szeretlek!

– Jó, akkor kelj fel, és gyere, bújj mellém az ágyba! Csak át akarlak ölelni egy kicsit!

Titan felemelkedik teljes magasságába, és felránt a helyemről. Végigvezet a lakásán a hálószobájába. Végigpásztázom a szobát, valami másra számítok, mint amit találok.

Fehér falak sötét bútorokkal. A szoba makulátlan, pormentes. Nincsenek összevissza dobált koszos bakancsok, vagy ruhák. Tisztább, mint az én szobám.

Szemügyre veszem az ágyat, nem vagyok biztos benne, hogy mennyire tiszta az ágyneműje. Alatta lakom. Tudom, milyen gyakran használták ezt az ágyat.

– Ezek vadonatúj lepedők! – kuncog Titan, és hátulról átölel. A melegsége beszivárog belém, amitől először lazulok el, mióta Maggie-t a kanapéján találtam.

– Oké...

– Átmehetünk a te lakásodba is, ha szeretnéd!

– Nem, semmi gond! – Lerúgom a cipőmet, és felmászom az ágyra. Titan a végénél áll, és nézi, ahogy bebújok a paplan alá. A nyaka mögé nyúl, és lassan áthúzza a feje fölött az ingét. Centiről centire haladva, felfedi tökéletes testét.

Eddig csak akkor láttam őt póló nélkül, amikor bekopogtam hozzá, és mindent tönkretettem. Akkor nem volt időm értékelni a testét, de most biztosan fogom.

Az alsó ajkamat rágcsálom, a tekintetem az övére szegeződik. Lassú vigyor terül szét az arcán, és megrázza a fejét.

– Mi az?

– Annyira szexi látni téged az én helyemen, az én ágyamban! Hiányoztál! Randiztunk egy ideig, de sosem lógtunk egymásnál. Ez egyszerűen furcsa. Annyira megszoktam, hogy csak a butikban, vagy Kennedynél találkozunk.

– Hát, azt hiszem, ezen változtatnunk kell!

– Az első változtatás, amit szeretnék, az az ott alvás! Azt javaslom, hogy minden este ugyanabban az ágyban aludjunk!

– Minden este? Ez nagy elkötelezettség! – A vigyorom szélesebbre húzódik.

– Az is! De mielőtt bemászom melléd ebbe az ágyba, tudnom kell, hogy elfogadod-e a feltételeimet! – Felvont szemöldökkel néz rám.

– Rendben, de nekem is vannak feltételeim! – Az oldalamra gurulok, hogy szembe tudjak nézni Titannal, amikor lefekszik mellém.

– Nem is várnék mást! – kuncogja, és a csípőmre teszi a kezét. – Lökjed! 

– Tudsz venni egy új ágyat?

Hátraveti a fejét, hahotázása betölti a levegőt. Szórakozás világítja meg a vonásait, amitől a szívem el akar repülni. Olyan jó újra nevetni, hallani őt.

– Holnap elmehetünk, és kiválaszthatunk egyet. – A szájához emeli a kezemet, és mindkét csuklómra egy-egy csókot nyom. – Mi más?

– Maggie nem jöhet be! 

– Rendben! Eleve nem is akartam, hogy itt legyen. Nem találkozhatsz többet Ryannel! – viszonozza.

– Megegyeztünk! Havonta egyszer el kell vinned a Dominicóba!

– Bébi, hetente egyszer elviszlek oda! Dominico nem volt képes elhallgatni rólad. Esküszöm, hogy az öreg szerelmes beléd!

– Hmm, ha itt nem működnek a dolgok, talán el kell mennem hozzá! – Megvonogatom a szemöldökömet, mire ő elkomorodik.

– Ne akard, hogy megverjek egy öregembert, Nessa! Anya nagyon csalódott lenne.

– Amikor bejöttél a butikba, és Demivel beszélgettél... Imádtam, amikor Vanessának szólítottál. A nevem gyönyörűen hangzik, amikor kimondod. – Végigsimítom az ujjamat a mellkasán és a hasán.

– Igen? Csak Vanessának kellene, szólítsalak? – A szemei egyre sötétebbek lesznek, ahogy lejjebb haladok az ujjaimmal.

– Nem utálnám! – Körbejárom a köldökét, mielőtt visszamennék felfelé, és megcsípem a mellbimbóját.

– Aú! Mi a fene? – Olyan gyorsan mozdul, hogy nem tudok felkészülni.

Titan a hátamra fordít, a kezemet a fejem fölé szorítja, miközben a csípőmön lovagol. Ördögi vigyorral bámul rám.

– Hozzá tudnék szokni ehhez a látványhoz!

– Én is..., de nem ma este! Még nem állok készen! – Zöld szemei az enyémet kutatják. Mintha minden gondolatomat és titkomat meg akarná ismerni.

– Készen állsz a csókolózásra? Nem biztos, hogy ma este meg tudom tartani az ajkaimat magamnak – mormolom.

– Én mindig készen állok arra, hogy megcsókoljalak!

Visszahúzom az ágyon lévő helyére, és a hasamra fordulok, hogy lenézhessek rá. Titan a hajamba fonja az ujjait, és lassan lehúzza a fejemet.

Az ajkai lágyan az enyémhez nyomódnak. Csókunk lassú és érzéki. Minden egyes érzelmet, amit érez, belead a csókunkba. A mellkasára helyezem a kezem, érezni akarom a bőrömet az övén.

– Esküszöm, ha még egyszer megcsíped a mellbimbómat, viszonzom a szívességet! Nem én vagyok az egyetlen, akinek mellbimbója van, és fogadni mernék, hogy a tiéd sokkal érzékenyebb, mint az enyém! – Meleg leheletét érzem az ajkaimon.

Titan csókot nyom a nyakamra, amitől borzongás fut végig a testemen. Érzem a vigyorát a bőrömön. Egyre lejjebb halad, megcsípve és megszívva a bőrömet.

– Esküszöm, ha kiszívod a nyakamat, elmondom Nolannek, mi történt valójában köztünk!

– Te egy gonosz nő vagy, Vanessa!



 

Harminckettedik fejezet


Titan

Fordított: Skybright

Vanessával a karjaimban ébredni olyan volt, mintha a mennyországban járnék. Egy kicsit közelebb bújok hozzá, hogy jobban érezhessem a hátát a mellkasomon.

–  Mmm… olyan jó meleg vagy – suttogja, felém fordulva.

–  Ez a valóság vagy csak álmodom? – mormolom álmosan, még mindig azon gondolkodva, hogy ez lehet, hogy csak egy csodálatos álom és nem a valóság.

Nessa a kezét a hasamtól indítva egészen a mellkasomig, pajkos mosollyal az arcán simított végig.

–  Miért mosolyogsz úgy, mint a… AÚ! Az anyját! Ez mire volt jó? –megdörzsöltem a mellbimbómat, hogy a fájdalom eltűnjön belőle.

–  Csak meg akartam mutatni, hogy nem alszol – vonja meg a vállát, és nehezen, de próbálja visszatartani a nevetést.

– Ó, szóval így állunk. Ezt még visszakapod.

Átfordítottam őt a hátára. Az ujjaimmal addig csikizem, amíg a könnye is kicsordul.

– Hagyd… abba… a… csikizést! – lihegve nevet.

Szünetet tartok a kínzásában, elég időt hagyva neki arra, hogy levegőhöz jusson, mielőtt újra kezdem az egészet.

– Titan! – sikítva tekergőzik alattam.

A kezeit a feje fölött összekulcsolom, lassan fölé emelkedem, a testemmel fedve be az övét, de arra figyelve, hogy ne nyomjam össze a súlyommal. Lehajtom a fejemet, szenvedélyes csókot lehelek a telt ajkaira, és azonnal reagál rám. A nyelve érinti az alsó ajkamat, bebocsátásért könyörögve. Amint az ajkaim szétválnak a nyelve, máris megtalálja az enyémet, táncolva, simogatva egymást.

Elengedem a kezét, hogy a sajátommal felfedezhessem őt. Nessa azonnal az egyik kezét az arcomra a másikat pedig a mellkasomra teszi. Megdönti a fejét, elmélyítve a csókunkat, az ujjaim közben a domborulatain kalandoznak, élvezve a tökéletes testét. Minden egyes alkalommal, amikor közel kerülök a melléhez egy halk kis nyögést ad ki. A következő mozdulatommal végigsimítok a mellbimbóján, gyengéden megcsípem.

–  Titan…! – A számba nyög, a csípőjét felemeli az ágyról és az enyémnek nyomja. Olyan kemény vagyok, mint a kő. Minden önuralmamra szükségem van, hogy ne tépjem le róla azonnal a ruhát, és tegyem a magamévá. Akarom őt, mindenét, meg akarom jelölni, hogy az enyém és soha el nem engedni.

– Mire van szükséged baby?

–  Magamban akarlak érezni – mondja nyöszörögve, amikor a kezemet lefelé mozdítom, veszélyesen közel ahhoz, ahol igazán érezni akar engem. Ingerelem, de soha nem teljesen és eléggé érintve meg őt.

–  Biztos vagy benne? – kicsit távolabb húzódok, hogy az arcára tudjak nézni. Nem akartam meglépni ezt a lépést, amíg nem biztos benne teljesen. Még csak most kaptam vissza, nem fogom kockáztatni ezt.

–  Biztos, igen – suttogja. Csodálatos mogyoróbarna szemei engem figyelnek. Ezek a leglenyűgözőbb szemek, amiket valaha is láttam. A zöld, a barna és az arany különböző árnyalatainak keveréke örvénylik, arra késztetve engem, hogy elvesszek bennük.

A sarkamra ülve segítek Nessának a pólóját levenni, majd hátranyúl, hogy kikapcsolja a melltartóját. Élesen beszívom a levegőt, amikor a földre dobja azt. Rengeteg nőt láttam már, ahogyan ezt csinálják, de egyiküknek sem volt olyan gyönyörű teste, mint Nessának. Én sem tudnék egy jobb nőt alkotni nála. És ő, csak az enyém.

Lassan a hátára fektetem. Lemászva az ágyról megragadom a nadrágja derekát és leveszem róla a bugyijával együtt.

–  Jesszusom, bébi! – suttogom, csak bámulva őt, ahogy meztelenül az ágyamban fekszik széttett lábakkal. – Még sosem láttam, ennél szebbet.

–  Biztos vagyok benne – forgatja a szemeit, miközben mosoly játszik az ajkain.

–  Komolyan mondom. Tökéletes vagy, jobb, mint amit megérdemlek, de nem adlak vissza.

–  Te még mindig fel vagy öltözve Titan! Tudnom kell, hogy a pletykák igazak-e?!

–  Pletykák… milyen pletykák? – döntöm meg a fejem, a szemöldökömet pedig összehúzom. Vajon milyen pletykák keringhetnek rólam?

–  Olyan pletykák, hogy ceruza vékony a farkad. – Úgy vonva meg a vállát, mintha ártatlan lenne. A fejemet hátrahajtva felnevetek. Ez a nő… sosem fogom megunni.

–  Megígérhetem, hogy azok a pletykák nem igazak. De azért örülök, hogy tudom cáfolni… De azért tudnom kell… – ledobom a nadrágomat a földre és nézem, ahogy a tekintete végigsiklik a testemen, egészen a farkamig. –, hogy az utolsó barátod tényleg pornósztár volt?

Nessa szeme az enyémre siklik, és egy lassú mosoly játszik az ajkán. Kitör belőle a nevetés, közben rázza a fejét.

–  Közel sem, és biztos vagyok benne, hogy a ceruza cerka lenne a megfelelő kifejezés rá, miért?

– Jó, mert a legjobb akarok neked lenni.

Az ágyra térdelek, és a testéhez kúszok. Nessa szétnyitja a lábait, hogy a megfelelő helyre kerülhessek. Végigfuttatom az ujjamat a hasítékán, a nyögése megtölti a levegőt, ami továbbhaladásra bíztat engem. Az ujjam a csiklóján köröz, és a háta felemelkedik az ágyról, ahogy ívbe feszül. Annyira érzékenyen reagál az érintésemre. Olyan tökéletes.

–  Szükségem van rá, hogy bennem legyél – nyögi hangosabban.

–  Még nem! Előtte felfedezem, és kiélvezem a tested minden porcikáját.

A mellére hajtom a fejem, és a számba szívom a mellbimbóját. Lassan köröz a nyelvem körülötte, mielőtt lágyan megharapom. Az ujjaival durván a hajamba túr, medencéjét megemeli az ágyról. Így könyörög többért, de nem adom meg neki még. Áttérek a másik oldalra, és a kezemmel közben végigsimítok a testén és a lábai között. Egyszerre harapom meg a bimbóját és csípem meg a csiklóját, amivel zihálásra késztetem. Elakad a lélegzete. A mellkasa gyorsan emelkedik és süllyed. Lassan csúsztatva le a kezemet a hasítékán, majd az ujjamat belecsúsztatom. Egyre erősebben markolja a hajamat, és egyre hangosabban zihál. Lassan mozgatom az ujjam benne ki és be. A számmal a nyakát fedezem fel, szívom és csipkedem, közben figyelem a testét, hogy mire hogyan reagál. Meg fogom tanulni a teste minden egyes rezdülését, hogy mit és hogyan szeret.

–  Basszus, Titan! – nyögdécsel, amikor az ujjamat begörbítem a testében, egy „gyere ide” mozdulattal, és ezt megteszem még párszor, majd kihúzom belőle és leülök a sarkamra.

Szemeiben vad fény ég, amikor kipattannak és rám mered – Mit csinálsz?

–  Azt mondtad, hogy amikor egy nő liheg, akkor valamit rosszul csinálok – mosolygok. – Bizonyára rosszul csinálom akkor, és talán abba kéne hagynom.

–  Esküszöm, ha abba mered hagyni, akkor szakítani fogok veled, és ezúttal nem lesz harmadik esély. Na, gyere ide Titan! – kinyúl felém, engedem, hogy magához húzzon. A számba szívom az alsó ajkát és finoman meghúzom.

Nessa a kezeit rásimítja a mellkasomra, majd lassan végigcsúsztatja a bőrömön. Megragadja a farkam és lassan elkezdi rajta mozgatni a kezét. Halkan, sziszegve engedem ki a levegőt, mert alig vagyok képes uralkodni magamon. Az érintése sokkal jobb volt, mint előtte bármi, amit éreztem. Ha volt bennem kétely, hogy ő a nagy Ő, akit az életemben akarok, akkor most ez végleg eltűnt, és még nem is hatoltam belé.

Nessa fölé hajolva hagyom, hogy a felső testem gyengéden hozzáérjen. Kinyitom az éjjeliszekrényem fiókját és belenyúlok. Semmi. Körbetapogatózom a kezemmel, de még mindig semmi. Hangosan felnyögök, és a fejemet leejtem a nyaka hajlatához.

– Mi az?

–  Kifogytam az óvszerekből. Egy idióta vagyok. – Lehunyom a szemeimet, el tudnék így aludni. A kezeivel megnyugtatóan végigsimít a hátamon, fel és le.

– Mióta nem?

– Amióta veled találkoztam.

– Csináltattál tesztet?

– Igen, tiszta vagyok.

– Megígéred?

Kihallom a hezitálást a hangjában. Hátrahúzódok, így nézek le rá. Ő az igazi. Ebben az ágyban nem lesz más nő csak ő, már ha ebbe beleszólhatok?!

–  Vanessa, sosem tennék olyat, amivel bántanálak. Soha nem kockáztatnám meg, hogy beteg legyél. Tiszta vagyok, egy nőt sem érintettem meg, mióta megismertelek téged.

–  Fogamzásgátlót szedek – suttogja, egy apró kis mosollyal a szája sarkában.

Kezét végigsimítja a hasizmomon egészen a farkamig, amit meg is ragad. Fel-le mozgatja a kezét rajta, ettől a fejem hangos nyögés kíséretében hátraesik.

– Magamban akarlak érezni Titan. Gumi nélkül.

–  Biztos vagy benne? El tudok menni a boltba vásárolni, gyors leszek.

–  Tuti. – Kicsit erősebben szorít rajtam, és esküszöm, hogy ettől csillagokat látok.

–  Nem lesz lassú, gyors és kemény leszek most, de legközelebb, amikor a lábaid között leszek, az lassú lesz és felér majd egy kínzással. De túl rég volt már, és most nem bírnám ki.

–  A gyors és kemény nagyon is csodálatosan hangzik. – Alig mondja ki ezeket a szavakat, és már hatolok is belé.

Kicsit beljebb tolom, időt adva neki, hogy hozzám szokjon. A melleit imádva egy kicsit mélyebbre nyomom magam benne, amitől felnyög, én pedig zihálok. Megint megállok és a figyelmemet a másik mellére irányítom. A következő nyögésénél egészen tövig nyomulok. A kezével megragadja a bicepszemet így tart engem szorosan.

–  Kérlek, mondd, hogy teljesen bennem vagy, mert nem hiszem, hogy ennél többet képes lennék befogadni.

–  Teljesen benned vagyok. – Úgy hangzik, mintha egymásnak lettünk volna teremtve. A szám birtokba veszi a száját. Ez a csók lassú, jelentéssel teli, és tökéletes. A halálos szorítás a karomon végre ellazul, és a hátamra simul.

–  Szükségem van arra, hogy mozogj – nyögi Nessa, alattam tekeregve.

Lassan kihúzom magam, amíg már csak a hegye van bent, majd újra behatolok Nessa melegébe. Nessa a legszexisebb nyöszörgést hallatja, és rám szorítja magát. Ha ezt így folytatja, akkor nem fogom sokáig bírni.

– Megölsz! – mormogja, amikor újra megállok.

–  Nos, próbálok nem úgy viselkedni, mint egy tinédzser, akinek ez az első alkalma, és hamar elmegy. Túl szűk vagy, én meg rég nem voltam senkivel sem.

–  Ott vagyok a nyomodba, csak csináld gyorsabban, később lehetünk lassúak.

Megragadja az arcomat és lehúz egy újabb csókra. Olyan gyorsan mozgok benne ki és be, amilyen gyorsan csak tudok. Érzem, ahogy közeledek az orgazmus felé, olyan közel vagyok hozzá. Nem fog sokáig tartani, hogy elérjem.

Nessa felsőteste fel-le emelkedik, háta ívbe feszül és azok a tökéletes mellek közelebb és közelebb kerülnek az arcomhoz. A következő alkalommal, amikor ismét felemelkedik, lehajtom a fejem és ráharapok a mellbimbójára. Elakad a lélegzete, és erősebben szorít, szorosan rám feszül. Pulzál és lüktet körülöttem, ahogy végigsöpör rajta az orgazmus. Abban a pillanatban, ahogy ezt megérzem, én is átbillenek a határon, követve őt.

Amint az orgazmusom véget ér, lelassítom a mozgásomat, amíg biztos nem vagyok benne, hogy ő is jóllakott. Lassan kihúzom magam és mellette az ágyra rogyok.

Felém fordítja a fejét, ujjaival végigsimít az állkapcsomon, félig lehunyt szemeivel rám néz.

– Kielégültnek tűnsz – motyogom.

– Akárcsak te – mosolyog.

–  Több mint kielégült, úgy érzem meghaltam és a mennyországban vagyok.

– Szeretlek Titan!

– Én is szeretlek… Mindjárt visszajövök.

Egyenesen a fürdőszobába megyek és teleengedem a jakuzzit meleg vízzel. Ahogy megtöltöttem, visszamegyek Nessához. Felemelem a karjaimba és úgy viszem be a fürdőszobába. Óvatosan beleengedem a meleg vízbe, majd én is bemászom utána. Addig helyezkedi, míg a feje a mellkasomon pihen.

–  Nem használtam még soha ezt, de hozzá tudnék szokni – kicsit lejjebb süllyedek és hagyom, hogy a fejem hátrabillenjen kád oldalához.

–  Soha? Nem hoztál senkit sem a fürdőkádadba korábban?

–  Nem, kirúgtam őket, mielőtt eddig eljutottunk volna, mert ők nem számítottak. Te vagy az egyedüli nő az életemben mostantól. Nem akarok a többi nőre gondolni vagy beszélni róluk.

–  Jó ötletnek tűnik… mennyi idő kell, amíg készen nem állsz a második menetre? – pislog fel rám, nagy ártatlan szemekkel. Minden volt csak ártatlan nem. Tudom ezt, mert a keze máris a farkamon van, addig simogatva, amíg fel nem áll, és több, mint készen áll arra, hogy több figyelmet kapjon tőle.

– Eljött az az idő bébi.


 

Harmincharmadik fejezet


Nessa

Fordította: Szilvi

Tegnap egyáltalán nem hagytuk el a Titan lakását. Az egész napot azzal töltöttük, hogy különböző felületeken szexeltünk, megismerve egymás testét. De ma rákényszerítem Titant, hogy elmenjünk valahova.

– Egyáltalán hova megyünk? – nyög fel Titan, miközben követ lefelé a lépcsőn.

– Elmegyünk Nolannel és Demivel villásreggelizni. Minden vasárnap elmegyünk valahova.

– Nem lesznek mérgesek, ha én is csatlakozom? 

– Hát, ha a barátom leszel, akkor elvárom, hogy gyere!

Titan megállásra késztet a lépcsőfeljárón. A karjába ránt, és az ajkait egy hajszálnyira hozza az enyémhez.

– Mi van, ha azt akarom, hogy több legyél, mint a barátnőm?

– Akkor azt mondanám, hogy előbb egy kicsit hosszabb ideig kell randiznunk. Talán előbb tegyünk még egy lépést. – Felpislogok rá. Boldogabb vagyok, mint amennyire be akarom vallani, a gondolatra, hogy Titannel több lehet a randizásnál.

– Milyen más lépést tehetnénk? – vonja össze a szemöldökét.

– Talán összeköltözhetnénk?

– Ez fantasztikus ötletnek hangzik, bébi! – Egy csókba merülünk. Csak akkor válunk szét, amikor a társasházunk egy másik lakója jön lefelé a lépcsőn, és megköszörüli a torkát, hogy útban vagyunk.

– Bocsánat! – Lehajtom a fejem, és elvörösödöm. Lesietünk a maradék lépcsőn, és kimegyünk az ajtón.

– Hogyhogy sosem futottunk össze, amikor jöttünk vagy mentünk a lakásunkból?

– Talán igen, csak te nem figyeltél fel rám! – vonom meg a vállamat. – Többször előfordul, hogy felszaladok a lépcsőn, és nem veszek tudomást semmiről körülöttem.

– Nem, bébi! Ha megláttalak volna, minden figyelmem rád irányult volna! Te nem olyan vagy, akit figyelmen kívül lehet hagyni!

Gyors csókot nyomok az ajkára, aztán végighúzom a háztömbön. Csak néhány percbe telik, és máris belépünk a kávézó ajtaján. Ez a kedvenc reggelizős helyem. Itt készítik a legcsodálatosabb krumplis palacsintát és reggeli burritókat.

– Nessy! – Nolan a hátsó falnál lévő fülkéből kiabál. Intek a kezemmel, hogy tudja, hallottam, és elindulunk feléjük.

Demi dühös pillantásokat lő Titanra. Nem sikerült még elmondani neki, hogy újra összejöttünk. Hatalmas mulasztás volt részemről.

– Be tudsz csúszni Demi mellé? – kérdezem Nolant. – Titan mellé akarok ülni!

– Gondolom, de ha megüt, sosem bocsátom meg neked! – Nolan egy éles pillantást vet rám, mielőtt Demi felé fordítaná a tekintetét. Ő megforgatja a szemeit, és keresztbe fonja a karját a mellkasán.

Valami nincs rendben vele. Közel sem olyan kiöltözött, mint általában szokott. Olyan... furcsának tűnik, de nem tudom pontosan megmondani, miért.

Nolan kicsúszik a fülkéből, és Demi mellé ül. Átöleli a lány vállát, és magához húzza, egy csókot nyom a fejére. A lány meglöki, de nem húzódik el. Úgy tűnik, meglepően jól érzi magát mellette. Jobban, mint általában.

– Ő mit keres itt? Azt hittem, nem beszéltek! – Demi Titanra mutat, és komoran rámered.

A tekintetem közte és Nolan között jár. Nolan szemöldöke összevonódik, és összeszűkült szemmel mered rám. Tudja, hogy valamiről lemaradt.

– Ööö nem, minden rendben van!

– Mi történt? Múlt héten a bárban volt. A címedet akarta, mert nem vetted fel a telefonodat, mégis az első csörgésre válaszoltál az én hívásomra. – Nolan állkapcsa összeszorult.

– Megcsalta Nessát! – fakad ki Demi unottan.

– Micsoda? – ordít fel Nolan. Felpattan a helyéről, és közben beveri a térdét. Elveszíti az egyensúlyát, és majdnem a fenekére esik.

– Nem is! Az egész csak egy félreértés volt! – áthajolok Titanen, próbálom megnyugtatni őrült unokatestvéremet, de hiába. Egy cseppet sem figyel rám.

Amint Nolan visszanyeri az egyensúlyát, ököllel belevág Titan arcába. Titan ajka felreped, és a vágásból szivárogni kezd a vér.

– Nolan! Ülj le! – A padon állva ellököm Nolant. Átmászom Titanen, és visszaszorítom Nolant az asztal mellé. – Jól vagy? – pillantok a vállam fölött Titanra. Szalvétát emelve az ajkához, letörli a vért, és enyhén biccent a fejével. – Mi a fasz bajod van? – sziszegem Nolan arcába.

– Ez a rohadék megcsalt téged, és te még mindig vele vagy? – Nolan morgássá halkítja a hangját, amikor észreveszi, hogy mindenki ránk figyel.

– Félreértés volt. Bekopogtam Titan ajtaján, és egy nadrág nélküli lányt találtam a kanapéján. Azt hittem, hogy megcsal, de nem így volt. A húga volt az.

– Miért volt a húgod gyakorlatilag meztelenül a kanapédon? – Nolan nincs meggyőzve.

– Ez egy hosszú történet, és ő a mostohahúgom, nem az édeshúgom. Valahogy szálkát kapott a seggébe, és úgy tűnik, én voltam az egyetlen, aki tudott rajta segíteni. Nem tudom, Nolan! Kirúgtam, és Nessa után eredtem, de már nem volt ott. Nem tudtam, hogy alattam lakik.

– Alattad? – látom, ahogy forognak a kerekek, és pontosan egy másodperc alatt összeadja a kettőt a kettővel. – Várj... te vagy az a fickó a 4C-ből?

– Ja. Őrület!

– Nem tudom, hogy megtisztelve érezzem-e magam, hogy a barátod vagyok, vagy elborzadva, hogy az unokatestvéremmel randizol. Hallottam a zajokat a lakásodból!

– Ó, bassza meg! – Demi elkezdi lökdösni Nolant. – Kifelé, mennem kell!

– Nyugodj meg, te forrófejű energiabomba! Hová kell menned?

– Nolan, esküszöm, ha nem tűnsz el az utamból, megbánod! – Demi erősebben megnyomja. Nolan a földre esik. Demi nem vesztegeti az idejét, a férfi hasára lép, miközben a kávézó hátsó részébe rohan.

– Mi a fene volt ez? – Nolan lesöpri magáról a pólóját, de Demi cipőjének körvonala belenyomódott az ingébe. Ráncolja a homlokát, mielőtt megrázza a fejét. – Azt hiszem, szerencsésnek mondhatom magam, hogy életében először tornacipőt viselt. Ha tűsarkú cipőt viselt volna, az átszúrta volna az egyik szervemet.

A pincérnő négy csésze kávét hoz, és az asztalunkra teszi őket. Mielőtt bármit mondana, mindannyiunkat szemügyre vesz.

– Minden rendben van itt? – A tekintete az asztalon lévő, véres szalvétára esik, majd a cipőnyomra Nolan mellkasán.

– Minden rendben! Mindannyian jól vagyunk, egyszerűen tökéletesen! – mosolyog Nolan a nőre.

– Oké... nos, az ételük hamarosan megérkezik! 

– Köszönöm, drága! – Nolan a nőre kacsint, mielőtt visszafordítja a figyelmét rám. Amint a pincérnő elsétál, Nolan folytatja a beszélgetésünket. – Most pedig mesélj el mindent erről a dologról kettőtök között! – Nolan mindkét könyökét az asztalra támasztja, állát a kezére ereszti.

– Át tudsz csúszni? – jelenik meg Demi az asztalnál. Sápadtabbnak látszik a szokásosnál.

– Jól vagy? – Nolan tekintete az övét kutatja. Átcsúszik, de le sem veszi a szemét a lányról.

– Jól vagyok! Csak nem a legfényesebben érzem magam – motyogja Demi, miközben egy apró kortyot iszik a kávéjából.

A villásreggeli hátralévő részét beszélgetéssel és egymás felzárkóztatásával töltjük, most, hogy a fejem már közel sincs annyira tele a munkával. A figyelmem egész idő alatt Demire irányul. Tudom, hogy valami van vele, csak azt nem tudom, mi.

Amikor végeztünk, átölelem Nolant, és a fülébe súgom. – Derítsd ki, mi van vele!

– Már tudom! Hadd intézzem én!

Épp csak annyira húzódom hátra, hogy találkozzam a tekintetével, őszinteség és aggodalom tölti ki a vonásait. Bólintok, és visszamegyek Titan mellé.

– Készen állsz arra, hogy elköltsd a pénzemet? – mosolyog rám Titan.

– Hé! Én is el akarom költeni a pénzed! Mit veszünk? – Demi megpróbál úgy hangzani, mintha ő lenne, de ez nem igaz. Haza akar menni, és összegömbölyödni az ágyban, látom a szemében.

– Nem hiszem, hogy van elég pénz a bankszámlámon, hogy elvigyelek egy bevásárló napra!

– Nincs, hidd el! Egyszer elvittem vásárolni, és ő néhány pár magassarkút akart venni. Gondoltam, miért ne? Megajándékozom a legjobb barátnőmet... Ki gondolta volna, hogy a piros talpú magas sarkú cipők ennyibe kerülnek! Azóta soha nem vittem el vásárolni! – forgatta meg Nolan a szemeit.

– Mentségemre szóljon, hogy azt mondtad, azt veszek, amit akarok! Nem szabtál árkorlátot! – Demi keresztbe fonta a karját a mellkasán. Kicsit meginog, Nolan pedig átkarolja a derekát.

– Menjünk haza, és adjunk neked gyógyszert!

– Nem akarok. Egészen hátul parkoltál, és én fáradt vagyok! – biggyeszti le Demi az alsó ajkát. Nézem, ahogy Nolan azonnal elolvad.

Nolan lehajol, és a karjába veszi Demit. A válla fölött hátraköszön búcsúzóul, aztán már el is tűnnek.

4 megjegyzés: